Bevándorlás ellenesség, idegenellenesség, magyarságtudat. Sűrűn emlegetett szavak ezek, az utóbbi időben, de nem állítható, hogy Magyarországon ne élnének ma is nagy számban nemzetiségek, sőt, ha a 18-19. századi betelepítések nem történnek meg, a törökök kiűzését követően Magyarország egyes területei kopáran, elnéptelenedve maradtak volna. Az Otthontérkép ingatlankereső portál a héten publikálta nemzetiség térképét, amivel a hangzatos szavak helyett tényszerűen is megvizsgálhatjuk országunk nemzetiségének arányait, területi megoszlást. Az Otthontérkép feldolgozta és térképre tette a KSH népszámlálás során gyűjtött a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatait, amiből megtudható, hogy az ország egyes régióiban, kistérségeiben vagy településein mekkora a népességhez viszonyítva a Magyarországon élő nemzetiségek aránya. Az Otthontérkép közzé tett egy elemzést is a nemzetiségekkel kapcsolatban... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
A cigány lakosság lélekszáma megyénként · A cigány lakosság lélekszáma megyénként – térképpel. Tetszett itunes belépés a cikmosógépcsere k?
Szórványban élnek, etnikai tömbjeik nehezen azonosíthatók, rendkívül változatos képet mutatnak. Szociokulturális kereteik jobbára eltérnek az Európában megszokottól: a legfőbb csoportképző tényező leginkább társadalmi és földrajzi perifériahelyzetük. Az európai nemzetté válás folyamataiba pedig csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kapcsolód(t)nak be. A romák többsége (egyes becslések szerint 6, 5 millió fő) Európában él. Túlnyomó részük (71%-uk) a Kárpát-Balkán régió lakója, ahol a térség legnagyobb lélekszámú kisebbségi csoportjaihoz tartoznak. A Nyugat- és Dél-Európában élő, másfél millióra becsült roma a helyi lakosság csupán 0, 4%-át teszi ki. Legnagyobb közösségeik Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban élnek. Az Európa keleti felében fekvő egykori szocialista országokban viszont a lakosság majdnem 4%-a cigány (roma) származásúnak tekinthető. Ugyanakkor az itteni, 4, 6 milliósra becsült cigányság csupán ötöde jelenik meg a hivatalos népszámlálási statisztikákban! Míg Magyarországon, Szerbiában, vagy Bulgáriában 30-50%-uk vallja be egy népszámlálás során származását, Romániában csupán 7-8%-uk.
Van olyan becslés, amely szerint úgy 1, 06 millió. Kállai Ernőt, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatóját kérdeztük. Bár ritkán esik róluk szó, itthon a cigányságnak már van középosztálya. Ezen a téren a 70-es és a 80-as évek hozta el a fordulópontot. Ekkoriban jó pár vidéki roma került a városi munkásszállókra. Az új közeg néhányuk előtt új lehetőségeket nyitott meg. Ha ők maguk ezekkel nem is tudtak élni, pár esetben a gyerekeik vagy az unokáik már igen. A roma diplomások túlnyomó többségében nem a mélyszegénységből jönnek. Rendszerint a családjuk már ad nekik egy biztos anyagi hátteret. Persze vannak kivételek, de ezek roppant ritkák. Az a diák, amelyik mögött nincs egy jó családi háttér, nehezen tud sikeres lenni az iskolában. Jellemző, hogy a 2000-es évek elején, amikor a stabil jövedelemmel rendelkező cigányok aránya elérte a 15-20 százalékot a téma egyik legnevesebb XX. századi kutatója Kemény István már megmondta, hogy ebből az adatból tudni lehet, hogy hamarosan az érettségizett cigányok aránya is el fogja érni ezt az értéket.