Öshonosnak azokat az állatokat nevezzük, melyeket egy országban évszázadok óta tenyésztenek szinte változatlan formában. 2003 óta, nemzeti kinccsé nyilvánitotta őket a Magyar Országgyűlés. Szarvasmarhafélék Magyar szürke marha A honfoglaláskor is létezett már. Ha kell, kibírja az egész telet a legelőn. A hatvanas években 200 tehén és 6 bika volt Magyarországon. Ma már 3000 szürke marha él az országban. A magyar szürke marhát a tejéért, a húsáért és a földműveléshez tenyésztik. Magyar tarka marha Ezt a fajtát a 19. század végén tenyésztették ki a tejjéért és a húsáért. Bivaly Indiai eredetű. Ma pár száz darab él Magyarországon. A bivaly kétszer erősebb mint a többi szarvasmarha. Juhfajták Racka juh 5000 éve létezik. A súlya 45 és 65 kiló közötti. A racka juhokat a tejjükért tenyésztik. Cigája juh Az 1700-as évek óta létezik. Egy cigája juh körübelül 50-55 kiló és 75 centi magas. Cikta juh A Törökök hozták magukkal. Egy nőstény általában 40 kiló, míg egy hím általában 60 kiló. A cikta juhokat a gyapjukért és a húsukért tenyésztik.
A vírusos eredetű betegségek az utóbbi évtizedekben igen komoly veszélyeztető tényezővé váltak a világ gyümölcstermesztő területein. A vírusbetegségeket nem lehet eredményesen kezelni hagyományos növényvédő szerekkel, a növény egész életében fertőzött marad, ezért a vírusok elleni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, vírusmentes szaporítóanyag nevelésével és használatával. A csonthéjasokra az egyik legnagyobb veszélyt jelentő sharka vírus (plum pox virus, PPV) ma már Európa szinte minden országában jelen van, és akár 83-100%-os termésveszteséget okozhat az érzékeny fajtáknál (különösen szilvánál, kajszinál). Almával végzett kísérletek igazolják, hogy a vírusmentes szaporítóanyag használata 20%-kal is növeli a terméshozamot, a fák jobb fejlődését eredményezi, az egészséges fák tápanyagigénye pedig kisebb, mint a fertőzötteké. Certifikációs rendszer Az egészséges, jó minőségű szaporító- és ültetési anyagok nevelésére az EU minőségtanúsítási (certifikációs) rendszereket vezetett be.
Az állattenyésztők a 2012. évi egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg jelentkezhetnek a programra. Kihirdették az új mezőgazdasági kockázatkezelési törvényt A 2012. január elsején életbe lépő új kockázatkezelési rendszerről szóló törvény megjelent a Magyar Közlönyben. A jelenleginél stabilabb, átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszer célja, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termelést érintő időjárási eredetű kockázatokat megossza a termékpálya szereplői között. Az új jogszabály egységes rendszerbe szerkesztve tartalmazza a földtörvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv (Ptk. ) ide vonatkozó rendelkezéseit. Az új rendszer két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukción. Utóbbi azoknak a termelőknek áll a rendelkezésére, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.
Magyarországon 130 ezer hektáron termelnek vetőmagot. A vetőmagtermelés az átlagos mezőgazdasági termelésnél több kézimunkát, nagyobb felkészülést igényel, magas hozzáadott értékeket képvisel, ezért a vidéki foglalkoztatásban, az agráriumban, és a gazdasági növekedésben is komoly távlatokat jelent. A vidékfejlesztési minisztérium célja, hogy hozzájáruljon magyar vetőmagok elfogadottságának növeléséhez itthon és külföldön egyaránt. A magyar tudományos, kutatási, oktatási háttér garanciát jelent arra, hogy az ágazat még tovább erősödjön és helyt álljon a piacon uralkodó óriási versenyben. Az elmúlt időszakban felértékelődtek a kiváló, versenyképes vetőmagfajtáink, amelyek garantáltan GMO-mentesek. A tárca olyan rendeleteken dolgozik, amelyek a vetőmagfajtáinkat hozzák helyzetbe. A zöldség tájfajták, valamint a házi kerti fajták elismerési és vetőmag minősítési eljárását már egyszerűsíttette a vidékfejlesztési minisztérium. Az őshonos gyümölcsfajtákról szóló szabályt most notifikálják. Az új rendelet szerint termeszthetővé és forgalmazhatóvá válnak a hazai őshonos gyümölcs tájfajták, ráadásul egyszerűsített elismerési és minősítési eljárással kerülhetnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
A kampánynyitónak otthont adó Kiskun Kutatóközpont jelenleg a legnagyobb magyar tulajdonú vetőmag nemesítő és termelő vállalkozás hazánkban. Évente mintegy 1000 tonna terméket, elsősorban hibridkukoricát állítanak elő és értékesítenek hazánk mellett Ukrajnában, Romániában, Franciaországban és már több arab országban is. – mutatta be az 1965-ben alapított vállalkozást Rádi Feríz ügyvezető igazgató. A kampány részeként a Kiskun kukorica már 8. 000 Ft+áfa/zsák (70. 000 szem) elérhető, ami a minőség mellett további meggyőző érv lehet a magyar gazdálkodóknak – mondta a vidékfejlesztési miniszter. Forrás: VM, MTI, Szerkesztőség
A szaktárca reményei szerint az átállás mindenkinek sikerül, ezért a 109 bezárásra váró telep feljavítását újabb vissza nem térítendő támogatással segíti 2012-ben. Vessünk magyar vetőmagot! A most elindított kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar vetőmagokra, melyek nélkül elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés. A vetőmagok Magyarország számára nemzetközi rangot jelentenek, generációk szaktudása, szorgalma és odafigyelése halmozódott fel bennük. A vidékfejlesztési miniszter azzal indokolta a kampánynyitás időszerűségét, hogy a gazdálkodók és a kiskert tulajdonosok már most elkezdenek gondolkozni azon, mit vessenek, milyen vetőmagot vásároljanak. Fontos eljuttatni hozzájuk azt az üzenet, hogy magyar vetőmagot vessenek. A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar gazdaságnak nincs még egy olyan sikeres ágazata, mint a vetőmag-termesztés. Magyarország a világ vetőmag exportőrei között a 9., Európában a 3. helyet foglalja el. Ezt az erős pozíciót több tízezer ember munkájával érték el, ami hatalmas lehetőségeket hordoz magában belföldön és külföldön is.
Ezeket a direktívákat a tagországoknak 2017 elejétől kellett beépíteniük a nemzeti rendeleteikbe. Magyarországon a gyümölcs-szaporítóanyagok előállítását és forgalmazását a 14/2017 (III. 23. ) FM rendelet szabályozza. A rendelet rögzíti a háromlépcsős (prebázis, bázis, certifikált fokozat) törzsültetvény-rendszert a gyümölcsszaporításban. Ezt a szaporítási rendszeren belüli gyümölcsfaiskolai termelést valósítja meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Ceglédi Kutatóállomása (korábbi nevén Ceglédi Gyümölcskutató Intézet). Az ott nevelt gyümölcs-szaporítóanyagok certifikált, vírusmentes/vírustesztelt minősítésűek, ami azt jelenti, hogy az előállításuk meghatározott növényegészségügyi és pomológiai vizsgálatok, ellenőrzések és szabályok mentén történik. A prebázis és bázis fokozatú növényeket is izolátorházban, zárt termesztőberendezésben kell fenntartani, a legszigorúbb növényegészségügyi követelmények betartásával. A certifikált törzsültetvényt (alanymagtermő törzsgyümölcsös) a prebázis (bázis) növények leszaporításával hozzák létre, minden fajból szabadföldön található, de szigorú előírások (pl.
According to media reports, Dan Voiculescu, President of the Romanian Conservative Party, has submitted a draft law to the Romanian Senate which, if it were adopted, would make it compulsory for all citizens living in Romania — including the several million-strong Hungarian minority, the largest indigenous minority in Europe — to learn Romanian. not-set A további csatlakozási folyamat feltételeként a Szerbiában élő őshonos magyar kisebbség sokkal nagyobb fokú önrendelkezését, teljes területi és kulturális autonómiáját kell megszabni. A far greater degree of autonomy for the indigenous Hungarian minority living in Serbia, including full regional and cultural autonomy, must be laid down as a condition for the continuation of the accession process. Ausztráliában koreografált nemcsak a magyar, hanem a szlovák, horvát és egy őshonos "abo" táncegyüttesnek is. In Australia, he choreographed not only Hungarian, but also Slovak, Croatian and an Aboriginal dance ensemble. WikiMatrix A püspök úr eddigi tevékenységével, a romániai demokratikus átmenetben játszott szerepével, és Európa legnépesebb, őshonos nemzeti kisebbségéért, a Romániában élő magyar közösségért végzett állhatatos küzdelmével egyfajta mítosszá vált a magyar politikában.
évente végzett vírustesztelések, gyommentesség, fajtaazonosság stb. ) mellett tartható fenn. A certifikált minősítésű alanymagtermő törzsgyümölcsösben a vizuális ellenőrzésen túl a csonthéjas állományokat mintaszedési és laboratóriumi vizsgálati rendszerben rendszeresen tesztelik a sharka vírusra és a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazmás betegségre is. A szaporítási rendszerből kikerült növényanyagot (pl. vetőmag, szemzőhajtás, bázis törzsfa stb. ) származási igazolvány kíséri, ami a nyomon követhetőséget és a mennyiségi ellenőrzést teszi lehetővé. Törzsültetvények A ceglédi intézet kiemelt feladata a certifikált gyümölcsalany-vetőmag termesztése és a bázis fokozatú alanyfajták előállítása. Tekintve, hogy vegetatív csonthéjas-alanyok nem minden gyümölcsfajnál állnak még rendelkezésre, sok esetben magoncalanyokat használunk szaporítóanyagként. Ezek többsége Cegléden szelektált alanyfajta, amelyek jól együttélnek a nemessel és megfelelő az ökológiai tűrésük is, jól vizsgáztak hazánk szélsőséges klimatikus és talajviszonyai között.
Ezen kiemelt alanyfajtákat Nyujtó Ferenc és munkatársai törzsgyümölcsösben gyűjtötték össze, és 1972-ben nyolc csonthéjas gyümölcsfaj 38 fajtájából alanymagtermő törzsültetvényt telepítettek 2400 fával. A ceglédi ültetvény fenntartása során rendszeres az állománypótlás, újítás. Jelenleg kilenc faj (tengeribarack, mirobalán, sajmeggy, vadcseresznye, vadőszibarack, mandula, barackmandula, vadalma és vadkörte) 36 fajtáját tartjuk fenn, mintegy 20 hektáron, több mint 3300 egyeddel. Jelentős részben a ceglédi vírusmentes magtermő törzsgyümölcsös szolgáltatja az ország csonthéjas-vetőmagjait, és ezen alanyfajok és fajták generatív utódai képezik a hazai csonthéjas-ültetvények oltványiskolai alapanyagát. Az alanymagok feldolgozása A gyümölcsöt mindig éretten takarítjuk be, hiszen a legjobb minőségű mag az érett gyümölcsből nyerhető ki. Mivel azonban a gyümölcsök nem egyszerre érnek (még egy fajtán belül sem), a betakarítás gyakran több menetű, legtöbbször rázógép segítségével. Ennek az az előnye, hogy a rázás hatására többnyire csak a már érett termés hullik le.